εїзROCK LOVE'S TÁNC KLUB!εїз

SZIASZTOK!ez az oldal a Mecséri rock love's táncklub oldala!ez a klub 2012.01.25.-én alapult!eddig még nagyon kevesen vagyunk és így is csak gyerekek!a klub főnőke is egy gyerek!mivel felnőttek még nincsenek a klubban!by:Mecséri rock love's táncklub!



Néptánc

még néptánc:

A néptánc népcsoportok jellegzetes tánca, ezeket elsősorban az adott népesség neve szerint szoktuk beazonosítani. Általában hagyományos öltözetben, mulatságokon szokták előadni. Minden nemzetnek vannak saját táncai.

például sevillanas (sevillai néptánc), legényes (magyar néptánc), flamenco (Andalúzia)

A magyar néptánc alakulásának követéséhez a 16. századtól állnak rendelkezésre források. A 16. században füzértáncok, maszkos és ünnepi táncok, katonatáncok, valamint a forgatós páros táncok jellemezték a kor néptáncművészetét. A 18. századtól a verbunk és a csárdás követhető a forrásokból.

A néptánc nem csupán "csárdás"-ból "legényes"-ből vagy "karikázó"-ból áll. Minden tájegységnek megvannak a maga jellemő stílusjegyei, s a csárdásból is van lassú is, és friss is. A lassú a tánc felvezetése a legtöbb esetben és az ütemesebb, ritmusosabb zenére történő mozgás a friss csárdás. Minden tájegységnek, városnak stb. megvannak a maga jellegzetes népzenéi s néptáncukban az alaplépéseik s ebbe mindenki beleviszi a saját karakterét és ezáltal válik valami egyénivé. Ez a magyarázata annak, hogy nem csupán egy csárdás és egy cifra létezik, hiszen a cifrának is legalább 3 fajtája van. Annyiféle magyar néptánc létezik, hogy egy néptáncpedagógus, ki erre áldozza életét is csak töredékét tudja elsajátítani. A régi korban a tánc az emberek azon kevés szórakozásai közé tartozott, amikor is a táncházakban elengedhette magát s vigadhatott a szürke s gyakran szomorú hétköznapok során. Az embereknek ez volt az önkifejezésmódja; valamint az éneklés, amelyekben mi is fellelhetjük a nép örömét, búját-baját.

 

Együttesek

Magyar Állami Népi Együttes

A Magyar Állami Népi Együttes alapításának éve 1951. A társulat jelenlegi művészeti vezetője Mihályi Gábor. Az ő nevéhez fűződnek többek között, az olyan egész estét betöltő műsorok, mint a "Naplegenda" (2000); a "Verbunkos" (2003); és a "Földön apám fia volnék" (2004), melyek nemcsak itthon, de külföldön is hatalmas sikernek örvendenek.

Az együttes a magyar nyelvterület néptáncának valamint népzenéjének gyűjtését, életben tartását és annak színpadi formában való továbbadását tartja feladatának.

Csillagszemű Gyermektáncegyüttes

A Csillagszemű Gyermektáncegyüttes 2007-ben ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját. 1993-tól beszélhetünk az együttes létezéséről, amikor is Timár Sándor, koreográfus és művészeti igazgató, és felesége Timár Böske, vezető tanár, megalapították az első, akkor még kisebb létszámmal induló csoportot. Az évek során a hatalmasra duzzadt azoknak a kisgyermekeknek (3 éves kortól lehet jelentkezni) és fiatal táncolni vágyóknak a száma, akik csatlakoztak az együtteshez.

Timár Sándor, aki 1980 és 1996 között a Magyar Állami Népi Együttes koreográfusa volt, 1999-ben jelentette meg Néptáncnyelven című könyvét, melyben kifejtette az úgynevezett "Timár-módszer" alapelveit. A Csillagszemű Gyermektáncegyüttes számos külföldi vendégszereplésen képviseli a magyar kulturális hagyományokat.

Mára az együttes ismertebb neve Csillagszemű Táncegyüttes lett.

Kisalföld Táncegyüttes

A Kisalföld Táncegyüttes méltán népszerű képviselője Győr-Moson-Sopron megye kulturális életének. A Ruppert László vezette amatőr néptánccsoport, mely 1967-et jelöli meg alakulásának éveként, nemcsak a magyarországi, de más országokbeli történelmi táncok közül közül is bátran válogat, amikor az együttes repertoárjának összeállítására kerül a sor. (Ezeket 2002 óta Fresco Ballo Táncegyüttes néven adják elő.) A tánccsoport nagy sikerrel képviselte már Magyarországot többek között Franciaországban, Spanyolországban, Romániában és Törökországban is.

Ürmös Néptáncegyüttes

Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetem és az Óvónőképző Intézet hallgatói alapították 1983-ban. Sikerrel szerpeltek a Ki mit tud-on, ez országosan ismertté tette az együttest. Művészeti vezetője több mint tíz évig Varga János "Boxos" volt, koreográfusként közreműködött Sára Ferenc. Története első felében a gyimesi csángók táncai meghatározóak voltak repertoárukban. A rendszerváltást követően többször szünetelt a tevékenysége, de az egyetemi hallgatók mindannyiszor újjáalakították.

Pendelyes Néptáncegyüttes

A Soproni Pendelyes Néptáncegyüttes 1991-ben alakult Sipos Ferenc vezetésével, 6-14 éves gyerekekből. 1995-ben az egyesületi formát választotta a további működéshez. 1996-tól a nemzeti kisebbekkel külön próbákon foglalkoznak, az életkoruknak megfelelő táncokkal. 1993-ban szervezték meg a Soproni Gyermek Néptánc Fesztivált. A város rendezvényein, utcai felvonulásokon, gálaműsorokon és táncházakban szerepelnek. Minden évben megszerveznek egy egyhetes néprajzi tábort , ahol a gyermekek a következő évre felkészülve, egy tájegység számukra eddig még ismeretlen táncaival ismerkedhetnek meg. Ez az anyag épül be a következõ év munkarendjébe.A Tánccsoport külföldön is bameutatja tudását.

Hársfa Néptáncegyüttes (Nagycenk)

Kövirózsa Néptáncegyüttes (Sopronkövesd)

Szanyi Hagyományőrző Néptánc Együttes

A Szanyban 1931. óta működő Bokréta Hagyományőrző Néptánc Együttes repertoárját elsősorban a rábaközi község táncai alkotják, amelyet több generáció együtt kelt életre a színpadon. Ilyen a dus, mely a Rábaköz egyik legvirtuózabb, szólisztikus tánca. A verbunk, mely a Nyugat-Dunántúl legkötöttebb, legarchaisztikusabb táncdialektusát őrzi. A csárdás, melynek már több helyütt csak nagyon szegényes változatai élnek. A paraszti élet táncai közül a sortánc, mely a népi kultúra és arra visszaható polgári kultúra bizonyítéka. Eszközös táncaik közül a leglátványosabb a "söprűtánc" és a lányok köcsögös tánca. Ezek a táncok újabb és újabb feldolgozásban is az eredetiség élményét nyújtják.



Fajtái:

Nyugati vagy dunai táncdialektus

  • Északnyugati táncdialektus; Csallóköz-Szigetköz; Rábaköz
  • Nyugat- és Közép-Dunántúl (Veszprém-Zala-Vas); Dél-Dunántúl (Somogy-Baranya);
  • Kelet-Dunántúl (Sárköz, Dunamente, Bácska-Szlavónia, Kalocsa vidéke, Kiskunság)

Középső vagy tiszai táncdialektus

  • Felső-Tisza vidéke; Északkeleti Felvidék; Keleti palócok és matyók
  • Nagykunság, Jászság; Dél-Alföld, az Alsó-Tisza vidéke

Keleti vagy erdélyi táncdialektus

  • Kalotaszeg; Mezőség; Maros-Küküllő vidék; Marosszék
  • Székelyföld; Barcaság, hétfalusi csángók; Gyimesi csángók
  • Bukovinai székelység; Moldvai csángók [4]


A magyar néptánc története

Üveges tánc

A magyar néptánc legkorábbi időszakára a szent helyeken való táncolás volt a jellemző, melynek bizonyítékául olyan zsinati határozatok szolgálnak, melyek a templom és temetőkerti táncolást, illetve a különböző szertartások alatti vigadozást tiltották. Ezek szinte pogány rítusoknak számítottak, melyek során a gyakran maszkot viselőket még a "démonok is megszállták".

A középkorból ránk maradt forrásanyagok már a körtáncok és füzértáncok fontosságát hangsúlyozzák, melyet sövény-, illetve baráttáncként is emlegetnek. A 17. század folyamán a körtáncok a fejedelmi udvarokban, a nemesi társadalomban, a polgárság és a parasztság körében egyaránt elterjedtek voltak. A ma már csak karikázóként ismert - egyneműek által táncolt, énekszóval kísért - tánctípus őrzi leginkább a körtáncok emlékét.

Ugyancsak a középkor táncvilágához kell sorolnunk a halottas táncot, melynek a Dél-Dunántúlon élő változata az úgynevezett „Bene Vendel” volt, és célja a halál komor hangulatának felidézése és megőrzése. A korai tánctörténeti periódusba tartoznak még: temetésen és halotti toron eljárt táncok.

A 16. és 17. századtól beszélhetünk a hajdútánc létezéséről, amelyről néhány beszámoló, mint juhásztáncról tesz említést. Amellett, hogy katonai funkciókkal is bírt (győzelmi tánc, csata hevében kihívásként járták), párbajszerű küzdelemként, illetve bemutatóként jellemzik a korabeli források. Ide sorolhatóak még a huszár-, illetve fegyvertáncok.

A század folyamán jelent meg a páros táncok új dimenzióját jelentő zárt összefogódzású páros tánc (forgós és forgatós táncok), melyet még "tapogatós táncnak " is neveztek az erősen vallásos írók. A 17. század során indult hódító útjára Európában a lengyel táncok közé tartozó polonaise és mazurka. Az Európa más országaiban divatos társasági táncok magyar változatai is hamarosan megjelentek, így az egeres, süveges, valamint lapockás táncok.

A 18-19. századi képi ábrázolások, már a fegyverrel táncoló csalogatós párost örökítik meg, melynek emlékét a páros botolók őrzik. Szintén a korszakra jellemző, az ugrós páros táncok kialakulása, valamint az úgynevezett pásztortánc megjelenése. Szintén a korszak szülöttei közé tartoznak a verbunk, csárdás, legényes. [3]

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 25
Tegnapi: 8
Heti: 36
Havi: 87
Össz.: 18 994

Látogatottság növelés
Oldal: néptánc
εїзROCK LOVE'S TÁNC KLUB!εїз - © 2008 - 2019 - rockloves.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »